2013. február 28., csütörtök

Pártzászló rovás betűkkel

altEgy párt a szó szoros értelmében olyan zászlót bontott, melyre rovásbetűk is kerültek. Mit jelképeznek az E és P betűk? (Rovás Infó cikk)

EP - Európai Parlament?

E és P rovásbetűkkel díszített serlegek találhatók a hosszú nevű Eszmei Magyar Nemzeti Szocialista Párt - EMNSZP zászlóján. Utánajártunk, hogy mi mit jelképez.

EMNSZP jelképei - a párt tájékoztatója szerint

A párt címere

Központi eleme a magyar hadak honfoglaláskori vörös zászlója, a rúd végén a turul, a magyarság totemállata. A vörös alapszin a vérségi kötelék - a kehelyben vérszövetséggé egyesült - magyar nép szimbóluma.

A zászló bal felső sarkában Árpád vezérlő fejedelem arcképe. Középen a HON: a Kárpátok által ölelt Duna - Tisza folyam által táplált síkság. Bal alsó sarkában kettős kehely az etelközi és pusztaszeri vérszerződések (alkotmányok) jelképe a magyar rovásírás "e" és "p" betüivel jelölve. A zászló "szabdalt" végének piros-fehér sávjai a hét honfoglaló törzset jelképezik.

A zászlót befogadó fehér mező a magyarság szellemi felvilágosodottságának jelképe. A fekete keret-kitöltő szín a magyarsággal ellenséges környezetet jelképez. 
 alt
Az EMNSZP zászlója, két rovásbetűvel
A párt történelem-felfogása

Az istváni "államalapítást" és máig ható következményeit, a múlt megváltoztathatatlanságát szem előtt tartva, az alábbiak szerint értékeli.

A nomád társadalmakat általában jellemző közszabadság megszünt. Az egykori harcosok és utódaik jogfosztott, nincstelen jobbágyokká váltak, az egykori közös földek igavonó barmaivá.Társadalmilag, gazdaságilag, sőt jogilag is kirekeszttettek a "politikai nemzet" köréből. A közösségi jogok bitorlója a "nemesi nemzet" lett, amely csak kisebb részben volt "magyar". Jelentősebb részben idegen papok, zsoldosok, és kalandorok alkották.

Az egykori szabadokat - azon túl, hogy megfosztották megélhetésük anyagi alapjaitól: a földtől és az állatállománytól - megfosztották szellemi javaiktól is. Betiltották ősi vallásukat. Elpusztították a nép tudathordozó rétegét, különös tekintettel a "pogány" papságra. Megsemmisítették a vallás gyakorlás tereit (a szent helyeket) és tárgyait (az oltárokat, szobrokat). Üldözték a hit és a páratlanul gazdag monda, ill. mesevilág minden megjelenési formáját, hogy kitépjék ezeket a szivekből és az agyakból. A szabad gondolkodás és a jogérvényesítés eszközét a magyar nyelvet "törvényen kivül helyezték" azáltal, hogy "hivatalos nyelvvé" a latint lették és a közkincsű emberi szó helyébe a kevesek privilégiuma az írásbeliség lépett, érvénytelenítve a rovásírást, megsemmisítve annak hordozóit.

A behozott új isten tisztelete latinnnyelvü rítusok formájában vált kötelezővé, amelynek lényegét: a bor vérré, a kenyér testté válásának misztériumát a "hívők" befogadni képtelenek voltak, mivel a pap és a minisránsok latin nyelvü mormogása számukra érthetetlen volt.

A "keresztény középkor" és újkor történelme az elnyomott és kizsákmányolt nemzet sorsa elleni lázadásainak története. Megállapítható, hogy a Római Katolikus Egyház - az istváni államalapítás által létrehozott - lelki és közhatalmi jogokat gyakorló szervezetként - következetesen a "rend" fenntartását, ill. helyreállítását támogatta
(szeszak.hu - eredeti cikk)

Kapcsolodó cikkek:

2013. február 27., szerda

Digitális rováslelet 6.

altRejtett rovásalkalmazást talált egyik olvasónk, így tovább folytatódik a digitális rováslelet sorozatunk. Újabb magyar népmese. (Rovás Infó cikk)

Megleljük, mit elődeink elrejtettek

Ha belegondolunk, hogy majd negyed századdal a "módszer-váltás" után is éppen, hogy csak megtűrt (rejtve gáncsolt és elhallgatott) eleme a székely-magyar rovás a a magyar kultúrkincseknek, akkor vajon mi lehetett a nyílt diktatúra idején! Bizony, akkor is csak okosan, furfanggal lehetett alkalmazni nemzeti írásunkat.

Sajnos még ma is van mit tanulni az elődök észjárásából, hogy ellenszélben is továbbadhassuk a "rovópálcát".

Magyar népmesék

A sorozat rajzolói meglepően sok helyen alkalmazzák a rovást. A mostani példa azonban nem egyszerű. A mese elején 1:15-nél Mátyás király felvési a juhász nevét a botra, ami nem igazán kivehető (hacsak nem az utolsó rovás S betű). De, hogy mégis honnan lehet tudni, hogy rovás? Bizony a késsel való vésés - így a szöveg megjelenése is - jobbról balra történik. Ahogyan ezt nemzeti írásunk esetében van, ellentétben a balról jobbra tartó latin-betűs írással.
Magyar népmesék - Eb aki a kanalát meg nem eszi
(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek: