|
Autonómia saját írással
Székely Nemzeti Tanács felhívásához
csatlakozva tartjuk szem előtt a célt: az autonómiához vezető út
biztosítását. Ennek egyik módja a székely identitás egyik legismertebb
elemének a rovásnak tudatos használata, melynek időszerű formája a
tüntetéseken megjelenő szövegek rovásítása.
A Rovás Infó az alábbi letölthető kész
mintákat biztosítja PDF és JPG állományban, melyek szabadon
beilleszthetők minden más grafikába, táblatervbe.
A lista a beérkező kívánságok szerint folyamatosan bővül:
Letölthető az "autonómia" rovásfeliratos papírzászló! Otthon is nyomtatható, egyszerűen összerakható.
Vannak ugyanis jelképeink: zászlók, címerek. És vannak pillanatok, mikor egy
ügy mögé sorakozik fel a nemzet és választ magának jelképet, mely az
adott ügyről, a cél eléréséről szól.
Van zászlónk: égszínkék, arany és ezüst.
Színek, melyek szabadságot és erőt ugároznak. Van írásunk, a
székely-magyar rovás. Egy írásrendszer, mely ősi és nyelvünk
elválaszthatatlan része. És lesz autonómiánk is. E szónak első
rovásbetűje a zászló, a jelkép.
Autonómiát Székelyföldnek! Legyen jelképünk az "A" rovásbetűt formázó papírzászló!
Pax Siculica
A Székely Szabadság Napjának szervezése a
célegyenesbe érkezett. A jó szervezés, a jó mozgósítás egyik
előfeltétele, hogy félretegyük a vitákat és béke legyen Székelyföldön a
politikai ellenfelek között is. A "fegyvernyugvás", amelynek legalább
március tizenötödikéig ki kell terjednie, fokozottan felelős
magatartást, önfegyelmet követel a közélet szereplőitől, a sajtótól, de a
székely társadalom minden tagjától is. Két hétig senki ne nyisson vitát, ne támadjon, ne minősítsen, ne bíráljon.
Aki úgy érzi, hogy méltánytalan támadás
érte, halassza el a válaszadást! Ha ezt lelkiismerete semmiképp nem
engedi, akkor szóljon mértéktartóan, indulat nélkül, és törekedjen arra,
hogy senkit ne bántson meg.
A komment-világ internetes felületeire
figyeljenek nagyobb felelősséggel a moderátorok, ne engedjenek teret a
béke-bontóknak, akik között a névtelenség leple alatt könnyen
megjelenhetnek a hivatásos provokátorok is.
Március tizedikére mozgósítva
megszólítottuk az egész székely társadalmat, és arra kell törekednünk,
hogy az sokszínűségében is egységesen tudja megjeleníteni igényét az
önrendelkezésre, ki tudja fejezni egységes tiltakozását a
székelység érdekei ellenében kidolgozott, akaratát mellőző közigazgatási
átalakításra vonatkozó terv ellen, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy az
valóra váljon és Székelyföldet egy román többségű régióba tagolják be.
Területi autonómiát akarunk. Azt is
akarjuk, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé váljon, és
megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére ne hozzanak mások döntést a mi
jövőnkről. A sikeres és hatékony fellépés érdekében legyen ez a két hét a székelyek békéjének ideje, a pax siculica.
Izsák Balázs A Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely 2013. február 27. Kapcsolódó cikkek: |
2013. március 5., kedd
Rovás az autonómiáért
2013. március 4., hétfő
Rovás a postán
|
Mindent lehet
Jellemző a magyar nemzeti írás
státuszának tisztázatlanságára, hogy a postai illetékesek sem tudnak
egyértelmű választ adni a székely-magyar rovás alkalmazási lehetőségét
illetően. Azonban a postai alkalmazottak között - talán nem véletlen -
sokan rendkívül széles érdeklődéssel fordulnak más országok gyakorlata,
postai megoldásai iránt. Innen már csak egy lépés a más nyelvek és
írások felé irányuló nagyobb figyelem.
Sok rovó tett már kísérletet rovással
írt címzésre és meglepő módon nagy arányú kézbesítési arányról hallani
beszámolóikból. A legtöbb esetben a levélfeldolgozás folyamatában
valakik latinbetűs "megfejtést" írnak a küldeményre, de előfordult olyan
eset is, amikor csak a rovásos címzés alapján ért célba a levél, vagy
képeslap.
Tegyünk próbát!
Az ismeretlen, a ritkaság sokszor vált
ki idegenkedést és tartózkodást. Ezt csak a felvilágosítással és a
gyakori használattal lehet feloldani. Így van ez a postai rováshasználat
esetében is. A megoldás tehát a vállalkozó kedvű rovók kezében van.
Bátran küldjünk rovásos címzésű levelet, képeslapot, csomagot. Sok
sikert hozzá és várjuk az érdekes beszámolókat, melyeket cikk formájában
is közzé teszünk.
Segédlet - Postai irányítószámok rovással
Tavaly
jelent meg a Postai irányítószámok könyvsorozat első kötete, mely Belső
Magyarország településjegyzékét valamint öt nagyvárosának (Debrecen,
Miskolc, Pécs, Győr, Szeged) teljes utcajegyzékét tartalmazza. A
kiadvány különlegessége, hogy a megszokott irányítószámok mellett az
adott település és utcanév székely-magyar rovással került kiírásra.
A kiadvány segítséget nyújt a
rovásfeliratos küldemények helyes címzéséhez is. Külön fejezetben kerül
bemutatásra az egységes Székely-magyar rovástábla rendszer is, amellyel
egyre többen találkozhatunk.
Adatok:
Rovás számok
Az oktatási segédlet,
táblázatos formában kereshető meg a számok rovásos átirata, kétféle
felírási mód szerint. (1 és 2199 között).
A hagyományos
rovásszámokat főleg ezres nagyságrendig alkalmazzák, többnyire leíró
jelleggel. Tipikus használati példa lehet az évszámok mellett az
irányítószámok rovással (is) történő jelzése.
Adatok: A4, 12 oldal
Kapcsolódó cikkek: |
2013. március 3., vasárnap
Tuhutum rovás emlékmű II
Turul / Milleniumi emlékmű - történeti háttér
A két zilahi Fadrusz szobor történetének
kezdete 1891. október 2-áig nyúlik vissza, amikor Szilágy vármegye
Tantestületének Pungur Gyula, az akkori zilahi polgári fiú iskola
tanára, benyújtotta ezirányú indítványát.
A műemlékről szóló források után kutatva
Kincs Gyula, a leleplezés alkalmával tartott beszédében hangzik el,
Szikszai Lajos királyi tanácsos alispán bizottsági elnökre emlékezvén,
hogy ő volt az, ki Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának
1896-ban ült milleniumi közgyűlésén először megfogalmazta, "hogy a
honfoglalás dicső tényét nem csak méltó, hanem kötelességszerű is volna
megörökíteni". Ő volt az akinek személye az emlékműnek otthont adó park
névadója is lett, hisz nem sokkal a szoboravatás előtt hunyt el.
A Turul legkorábbi írásos említése az
1894-ben kiírt Wesselényi szobor pályázat nyertesével, Fadrusz Jánossal
1897. július 1-én aláírt szerződésben található. Ebben Fadrusz magára
vállalja a milleniumi emlékmű ingyenes tervezését és a kivitelezéssel
járó munkálatokat, mely a „piacon" kerül fölállításra. A szoborbizottság
összesen 27 ülése után 1902. szeptember 18-án a Wesselényi szobor
leleplezésével egy és ugyanazon napon, a gesztenyefákkal beültetett,
frissen parkosított téren, a Kraszna utcán volt elhelyezve, az akkori
Törvényszéki palota, a börtön épülete és a Pálvár patak medre álltai
közrezárt kis területen.
Tuhutum emlékmű talapzata
Az „oltárkő alján dárdákon nyugvó
lókoponyák, a hadistennek hozott áldozat maradványai, ősi szokásként s a
hála fokozásául megaranyozva. A homlokzat reliefje a magyar sereg
megérkezését mutatja be azzal a jelenettel, midőn Tuhutum lováról
leszólván, a honfoglalás jeléül lándzsáját a földbe leszúrja. A két
oldal reliefjei a régi kor szobrászati Ízlésével a magyarokat mint
harczosokat s nomád népet mutatják be míg a hátsó oldalon egyszerű
magyar díszítés" írja Petri Mór. Ezt a leírást Lakóné Hegyi Éva,
nyugdíjas muzeológus is megerősíti a személyes tapasztalatai alapján
megírt cikkében, kiegészítvén az róvásírásos obeliszk méreteire
vonatkozó adatokkal. E szerint egy 3,50 - 4 méter magas,
háromlépcsőzetes obeliszk tetején volt elhelyezve a szobor. Egy
személyes beszélgetésben közölte, hogy az obeliszk felső szélén
végigfutó keskeny friz negyedik oldalán lévő magyaros motívumok
gránátalma díszítésűek voltak s nem tulipánosak, ahogy ez Tolnai Miklós
Fadrusz János alkotásai című cikkében említi.
Eddig tartanak a biztos tények, de
megmenekülvén az első Világháborútól, a Trianoni egyezmény
következményét szenvedi-e el ő is? El volt e mozdítva a helyéről, mint a
Wesselényi szoboregyüttes, s ha nem miért nem? S ha az 1935/1936.
április 25-ét (a források és személyes beszélgetések nem adnak egyöntetű
választ, írásos nyomra pedig nem találtam) sértetlenül a helyén
átvészelte - míg a Wesselényi szoboregyüttesnek távozni kellett -
hasonlóképpen az ötvenes évek deszkázásával kapcsolatban sincs
értesülésünk a Turullal kacsolatban - mi volt az ami miatt a 1968-as
évet, a megyealakulás évét, nem élhette túl? 1968 egyik nyári éjszakáján
eltűnt.
Azóta a kommunizmusbeli szóláskorlátozás
megtette hatását s írásos nyomok nélkül homály és a tudatlanság szőtte
mendemondák, találgatások szárnyalnak a szobor sorsát illetően. így
vannak, akik úgy tartják az alapkő egy akkoriban épült ház talapzatába
lett sülyesztve, van aki azt hiszi a szobor a Zilahi Megyei Múzeum
pincéjében pihen, de sajnos ez utóbbi biztos tévedés. A szobor
valószínűleg már nem létezik, hisz a rendszerváltást követő nyomozások
sem vezettek eredményre.
De mintha a történelem igazolni akarná
önmagát, hogy semmi sem tüntethető el teljesen nyom nélkül, 2002 telén
Ördögkút környékéről Zilahra került egy furcsa ismeretlen feliratú
kődarab. A véletlen úgy hozta, hogy a rejtélyes szöveg megfejtése dr.
Bajusz Istvánra hárult s a sem görög, sem latin összeragasztott jelek
nem kis nehézség árán engedték megfejteni titkukat. Furcsa véletlen,
hisz a rendszerváltás után a szobrot oly sokat kereső szemei előtt, a
szóbeszéd szerint szekuritátés épület talapzatába öntött róvásírásos obeliszkdarabok egyike hagyta megfejteni titkát.
A megfejtést nagyban nehezítette, hogy a
rovásírásos felírat összetett jeleket, illetve rövidítéseket tartalmaz.
Tar Mihály és fia István betűi nem egy szokványos rovásírásos ábécéből
valók, nem sikerült találni egy olyan ábécét sem, mely egészében lefedte
volna az írástöredék minden jelét. De végül összevetve a különböző
típusú és eredetű jeleket, ezek mögött a Karacsai Kódex, tűzről szóló
énekének néhány sortöredéke volt olvasható.
(turulzilah.fw.hu - eredeti cikk, kép: Magyar Képzőművészeti Egyetem) Kapcsolódó cikkek: |
2013. március 2., szombat
Vasúti feliratok - Felvidék
Önrendelkezés = érdekérvényesítés
Évtizedek óta zajlik az összmagyar
önsajnálat, hogy miként bánnak velünk, mit engednek meg nekünk
ezek-azok. Pedig a kérdés az, hogy mit harculunk ki magunknak és milyen
érdekeinket érvényesítjük.
Ezen törvényszerűségek ugyanúgy
vonatkoznak az elcsatolt területeinkre, mint Magyarországra. Sőt, minden
témára érvényesek a megállapítások, így nemzeti írásunk használatára
is. Hiszen a Azcél-i kultúrpolitika ma is él, ahol a rovásműveltség a
"Tiltott" és a "Tűrt" besorolás határán mozog - a "módszerváltás" után
23 évvel is.
Mindez fokozottan érvényes az idegen
hatalmak fennhatósága alá került területeken, mint a Felvidék. Ezért
bátran és a hatalom gyenge pontjait kihasználva folyamatosan meg kell
jeleníteni érdekeinket, a rovás esetében a mindennapi használat mintáit.
Erre lehet példa a közúti jelzések és a vasúti feliratok rovásítása is.
![]()
Ez a közeli jövő a Felvidéken - mindez csak rajtunk múlik
A vasúti feliratok kétnyelvűsítését szorgalmazzák
Levélben kért segítséget a vasúti
feliratok kétnyelvűsítéséhez a vasútállomással rendelkező felvidéki
magyar települések önkormányzataitól a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala -
közölte Tokár Géza, a civil ernyőszervezet szóvivője csütörtökön az MTI
pozsonyi irodájával.
(MTI) - A civil szervezet a hét folyamán
összesen 95 felvidéki magyar település önkormányzatát kérte meg arra,
hogy ők is igényeljék a vasúti feliratok kétnyelvű megjelenítését a
szlovák államvasutaktól (ZSR). Segítségül a levélhez mellékeltek egy
szlovák és egy magyar nyelvű felkérést, valamint egy kérvényt, amelyet
már csak az adott település adataival kell kiegészíteniük az
önkormányzatoknak.
"A kéréssel minden olyan települést megkerestünk, ahol vasútállomás is található, és a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot" - mondta Tokár Géza.
A hatályos szlovák kisebbségi
nyelvhasználati törvény elméletileg lehetővé teszi, hogy a legalább 20
százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a kisebbség
nyelvén is feltüntessék a vasútállomások nevét. A vasútról szóló
törvény viszont nem engedi meg, hogy a vasútállomások nevét a szlovákon
kívül más nyelven is feltüntessék.
A törvényi háttér rendezése érdekében a
Szlovákiai Magyarok Kerekasztala egy, a vasúti megállók kétnyelvű
megjelölését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot is készített. Bár a
cél elérésének érdekében A. Nagy László, a szlovák kormány
kisebbségügyi biztosa is segítséget ígért, a vasút vezetőivel nyáron
történt találkozója óta nem született érdemi előrelépés. A vasúti
kétnyelvűsítés ügyével - minden fél igényét kielégítő megoldást ígérve -
a közlekedési tárca is foglalkozik, egyelőre érzékelhető eredmény
nélkül.
A vasúti feliratok kétnyelvűsítése
érdekében folyó kampány már több mint egy éve tart. Egy sor civil
szervezet és néhány önkormányzat mellett a felvidéki magyarok politikai
érdekképviselete is síkra szállt az ügy mellett. A szlovák
államvasutakhoz eddig érkezett kéréseket a vasút rendszerint a törvényi
feltételek hiányára hivatkozva utasította el. Hasonló indoklással
távolították el a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom által nyáron
felújított ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomásról az ott
elhelyezett kétnyelvű táblát is.
(polusonline.com - eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
|
2013. március 1., péntek
A nemzeti írás ünnepe
Évente nemzeti ünnepnap tiszteleg a saját nemzeti írás megalkotása és léte előtt. Persze nem Magyarországon ... Koreában. (Rovás Info cikk)
Ahol a kultúra valóban nemzeti erőforrás
Nemrég cikkben számoltunk be, hogy Lengyelország betűinek védelmére kelt, most pedig egy követendő távol-keleti példát mutatunk be.
Dél Korea ugyanis nem véletlenül vált a
80/90-es években, alig másfél évtized alatt egy katonai diktatúrából
ázsiai kistigrissé, hiszen kiemelt állami stratégia az oktatás és
kultúra megerősítése. Rájöttek, hogy a tudásipari társadalom nyersanyaga
a műveltség.
Korea sikeresen lobbizott, hogy a hangul 1997-ben bekerüjön az UNESCO A világ emlékezete programjába.
Az írásjelek nemzetközi szabványosításában (Unicode és ISO) is átvitte
akaratát, hogy a 24 írásjelből előállítíható összes elméleti (11.172 db)
szótag kombinációt - melyek technikailag előállíthatók lennének az
alapelemekből is - egyenként (!) kódoltatta. Mindezt úgy, hogy nagyon
sok kombináció nem is létezik a koreai nyelvben.
Kivéve a gyevi bírót!
Az 566 éves koreai nemzeti írás
nemzetközi megbecsülésével (megbecsültetésével) szemben, a
székely-magyar rovás (nem is beszélve a Kárpát-medencei rovásról) a
mindenkori magyar kultúrpolitika és kulturális közélet mostohagyereke.
Még 24 évvel a "módszerváltás" után is a kommunista Aczél György-i
besorolás szerinti "Tiltott" kategóriából éppen a "Tűrt" kategóriába van
átkerülő félben.
2012-ben a rovásműveltség védelme nem,
hogy az Alaptörvénybe nem kerül be, de nem nevesítették nemzeti
írásunkat sem a NAT-ban, sem a Hungarikum törvényben. Így már nem is
meglepő, hogy egyes közszereplők a rovás nyílt üldözésétől sem riadnak vissza Magyarországon.
Mindez, a világ más országaiban
elképzelhetetlen, illetve előfordulása esetén az elkövető közszereplő
bizonyára Btk. kategóriát kimerítve tűnne el a süllyessztőben. A hazai
rovásellenes hozzáállás viszont egyediségét tekintve teljesen megérett
arra, hogy az alacsony átlagéletkorhoz, vagy a magas öngyilkossági
arányhoz hasonlóan magyar specialitásként, anti-hungarikumként kezeljük
:(
Szűkített, hibás, idegen szabvány
A rovásműveltség magyarországi kálváriájának
következményképpen - ellentétben a koreai írással - a székely-magyar
rovás nemzetközi technikai szabványosítása magyar állami részvétel
nélkül, anyagilag érdekelt külföldi szabványlobbisták, negyedosztályú politikai kalandorok, dilettáns, önjelölt "rovásguruk" ámokfutásának kitéve zajlik ... még mindig.
Királyi süveg rejti a koreai abc titkait (Index.hu)
Lázba hozta a koreai tudósokat az
egykori koreai uralkodó, Szedzsong király fél évezred után előkerült
süvege, amely a kutatók szerint útmutatással szolgál a koreai ábécé
kialakulásáról. Az 1418 és 1450 között élt Szedzsong király nevéhez
fűződik a koreai írásmód, a hangul megalkotása. Az uralkodó süvegét,
amely egy szöuli tudós szerint fontos adalékokkal szolgál az írásmód
megértéséhez, a japán hódítók vitték magukkal Koreából több mint 500
éve.
Amennyiben az Iksongvan elnevezésű süveg
hitelesnek bizonyul, az mérföldkövet jelenthet a koreai
történetkutatásban a Dzsoszon dinasztia (1392-1910) korai éveit
illetőleg. Bár maga a süveg is roppant fontos tárgyi emlék, a szöuli
kutató kiemelte, hogy néhány oldalnyi korabelinek vélt dokumentumot is
rejt, amelyek a hangul írásmóddal kapcsolatos információkat
tartalmaznak.
Li Szang-giu, a szöuli Kjungpuk Nemzeti
Egyetem professzora a koreai írásbeliség legkorábbi dokumentumának
megtalálását bejelentve szerdán elmondta, hogy a süveget, amelyet kívül
négymancsú sárkány díszít, belül pedig finom, áttetsző piros anyag
borít, tavaly vásárolta meg egy dél-koreai gyűjtő Japánban. A
dokumentumokat a süveg bélése alatt lelték meg. A professzor
megemlítette, hogy a meg nem nevezett gyűjtő az államnak akarja
adományozni az értékes relikviát.
„Ez a süveg segít megérteni a hangul
megalkotásának részleteit, és az ősi királyi öltözékekről is sokat
elárul" – mondta a professzor. A tudós szerint az ősi dokumentumok két
évvel korábban születtek, mint a koreai ábécé szabályaival kapcsolatban
mindeddig legrégibbnek vélt leírások. A professzor és kutatócsoportja
úgy véli, a dokumentumok egy nyomtatott könyv első lapjai, amely
részletesen leírja, és példákon keresztül mutatja be a koreai ábécé
betűit.
Szedzsong uralkodása mély nyomot hagyott
Korea történetében a hangul írásmód megalkotásával és bevezetésével.
Korábban kínai írásjeleket használtak az országban. A hangul írásmód
elterjedése nyomán széles körben elterjedt az írásbeliség, ami addig
csupán az ország tudósainak kiváltsága volt. Ez az írásmód Korea északi
és déli részén is fennmaradt. A király emlékét országszerte szobrok
őrzik, és az írásmód megszületésére évente nemzeti ünnepnappal
emlékeznek.
(Index.hu - eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
