Rovás az autonómiáért

Miként a zászló, a saját írás is a székely önazonosság része. Rovás tábla- és molinótervek az önrendelkezés melletti tüntetésekre. Frissítve letölthető papírzászló kivágóval! (Rovás Infó cikk) Autonómia saját írással Székely Nemzeti Tanács felhívásához csatlakozva tartjuk szem előtt a célt: az autonómiához vezető út biztosítását. Ennek egyik módja a székely identitás egyik legismertebb elemének a rovásnak tudatos használata, melynek időszerű formája a tüntetéseken megjelenő szövegek rovásítása. A Rovás Infó az alábbi letölthető kész mintákat biztosítja PDF és JPG állományban, melyek szabadon beilleszthetők minden más grafikába, táblatervbe. A lista a beérkező kívánságok szerint folyamatosan bővül: Székelyföld (PDF) (JPG) Székelyország (PDF) (JPG) Autonómia (PDF) (JPG) Önrendelkezés (PDF) (JPG) Székelyföld, Székelyország, Autonómia, Önrendelkezés (CDR) Jelképek harca: „A“- mint autonómia Letölthető az "autonómia" rovásfeliratos papírzászló! Otthon is nyomtatható, egyszerűen összerakható. A4-es méret (félbehajtjuk az A4-es lapot), csak rovásfelirat (PDF) (Tipp: lehet A3-as lapra is nyomtatni!) A4-es méret (félbehajtjuk az A4-es lapot) rovás- és latinbetűs (PDF) (Tipp: lehet A3-as lapra is nyomtatni!) Két A4-es lapra nyomtatható változat (PDF) Nyomdai soksorosításhoz vágójeles változat (fehér betűs: PDF, színes betűs: PDF) Vannak ugyanis jelképeink: zászlók, címerek. És vannak pillanatok, mikor egy ügy mögé sorakozik fel a nemzet és választ magának jelképet, mely az adott ügyről, a cél eléréséről szól. Van zászlónk: égszínkék, arany és ezüst. Színek, melyek szabadságot és erőt ugároznak. Van írásunk, a székely-magyar rovás. Egy írásrendszer, mely ősi és nyelvünk elválaszthatatlan része. És lesz autonómiánk is. E szónak első rovásbetűje a zászló, a jelkép. Autonómiát Székelyföldnek! Legyen jelképünk az "A" rovásbetűt formázó papírzászló! Pax Siculica A Székely Szabadság Napjának szervezése a célegyenesbe érkezett. A jó szervezés, a jó mozgósítás egyik előfeltétele, hogy félretegyük a vitákat és béke legyen Székelyföldön a politikai ellenfelek között is. A "fegyvernyugvás", amelynek legalább március tizenötödikéig ki kell terjednie, fokozottan felelős magatartást, önfegyelmet követel a közélet szereplőitől, a sajtótól, de a székely társadalom minden tagjától is. Két hétig senki ne nyisson vitát, ne támadjon, ne minősítsen, ne bíráljon. Aki úgy érzi, hogy méltánytalan támadás érte, halassza el a válaszadást! Ha ezt lelkiismerete semmiképp nem engedi, akkor szóljon mértéktartóan, indulat nélkül, és törekedjen arra, hogy senkit ne bántson meg. A komment-világ internetes felületeire figyeljenek nagyobb felelősséggel a moderátorok, ne engedjenek teret a béke-bontóknak, akik között a névtelenség leple alatt könnyen megjelenhetnek a hivatásos provokátorok is. Március tizedikére mozgósítva megszólítottuk az egész székely társadalmat, és arra kell törekednünk, hogy az sokszínűségében is egységesen tudja megjeleníteni igényét az önrendelkezésre, ki tudja fejezni egységes tiltakozását a székelység érdekei ellenében kidolgozott, akaratát mellőző közigazgatási átalakításra vonatkozó terv ellen, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy az valóra váljon és Székelyföldet egy román többségű régióba tagolják be. Területi autonómiát akarunk. Azt is akarjuk, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé váljon, és megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére ne hozzanak mások döntést a mi jövőnkről. A sikeres és hatékony fellépés érdekében legyen ez a két hét a székelyek békéjének ideje, a pax siculica. Izsák Balázs A Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely 2013. február 27. Kapcsolódó cikkek: New York Times-ban a rovás Tuhutum rovás emlékmű I. Székely autonómia - chatroulette Nyílt levél - ősi jogrend és írás Székelyföld rovással - 1785 Székelyek a Felsőházban

Rovás a postán

Többször előfordult, hogy rovással írott postai küldemény is rendben megérkezett a címzetthez. Lehet-e használni rovást a postán? (Rovás Infó cikk) Mindent lehet Jellemző a magyar nemzeti írás státuszának tisztázatlanságára, hogy a postai illetékesek sem tudnak egyértelmű választ adni a székely-magyar rovás alkalmazási lehetőségét illetően. Azonban a postai alkalmazottak között - talán nem véletlen - sokan rendkívül széles érdeklődéssel fordulnak más országok gyakorlata, postai megoldásai iránt. Innen már csak egy lépés a más nyelvek és írások felé irányuló nagyobb figyelem. Sok rovó tett már kísérletet rovással írt címzésre és meglepő módon nagy arányú kézbesítési arányról hallani beszámolóikból. A legtöbb esetben a levélfeldolgozás folyamatában valakik latinbetűs "megfejtést" írnak a küldeményre, de előfordult olyan eset is, amikor csak a rovásos címzés alapján ért célba a levél, vagy képeslap. Tegyünk próbát! Az ismeretlen, a ritkaság sokszor vált ki idegenkedést és tartózkodást. Ezt csak a felvilágosítással és a gyakori használattal lehet feloldani. Így van ez a postai rováshasználat esetében is. A megoldás tehát a vállalkozó kedvű rovók kezében van. Bátran küldjünk rovásos címzésű levelet, képeslapot, csomagot. Sok sikert hozzá és várjuk az érdekes beszámolókat, melyeket cikk formájában is közzé teszünk. Segédlet - Postai irányítószámok rovással Tavaly jelent meg a Postai irányítószámok könyvsorozat első kötete, mely Belső Magyarország településjegyzékét valamint öt nagyvárosának (Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr, Szeged) teljes utcajegyzékét tartalmazza. A kiadvány különlegessége, hogy a megszokott irányítószámok mellett az adott település és utcanév székely-magyar rovással került kiírásra.  A kiadvány segítséget nyújt a rovásfeliratos küldemények helyes címzéséhez is. Külön fejezetben kerül bemutatásra az egységes Székely-magyar rovástábla rendszer is, amellyel egyre többen találkozhatunk. Adatok: B5, puhakötésü, 320 oldal, ISBN: 9789638895233 Rovás számok A rovásműveltség fontos eleme a rovásszámok világa. A mindennapi alkalmazást megkönnyítendő, készült az ismertető, melynek letölthető változata itt található. Az oktatási segédlet, táblázatos formában kereshető meg a számok rovásos átirata, kétféle felírási mód szerint. (1 és 2199 között). A hagyományos rovásszámokat főleg ezres nagyságrendig alkalmazzák, többnyire leíró jelleggel. Tipikus használati példa lehet az évszámok mellett az irányítószámok rovással (is) történő jelzése. Adatok: A4, 12 oldal Rovás Infó Kapcsolódó cikkek: Révi rovás 1905 Új-zélandi rovott érme Rovást a postaládákra is! Felvidéki posta - tilos-e a rovás?

Tuhutum rovás emlékmű II

A Fadrusz János által készített emlékművön Tar Mihály betűivel faragták meg a rovásbetűket. Néhány töredék fennmaradt. (Rovás Infó cikk) Turul / Milleniumi emlékmű - történeti háttér A két zilahi Fadrusz szobor történetének kezdete 1891. október 2-áig nyúlik vissza, amikor Szilágy vármegye Tantestületének Pungur Gyula, az akkori zilahi polgári fiú iskola tanára, benyújtotta ezirányú indítványát. A műemlékről szóló források után kutatva Kincs Gyula, a leleplezés alkalmával tartott beszédében hangzik el, Szikszai Lajos királyi tanácsos alispán bizottsági elnökre emlékezvén, hogy ő volt az, ki Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának 1896-ban ült milleniumi közgyűlésén először megfogalmazta, "hogy a honfoglalás dicső tényét nem csak méltó, hanem kötelességszerű is volna megörökíteni". Ő volt az akinek személye az emlékműnek otthont adó park névadója is lett, hisz nem sokkal a szoboravatás előtt hunyt el. A Turul legkorábbi írásos említése az 1894-ben kiírt Wesselényi szobor pályázat nyertesével, Fadrusz Jánossal 1897. július 1-én aláírt szerződésben található. Ebben Fadrusz magára vállalja a milleniumi emlékmű ingyenes tervezését és a kivitelezéssel járó munkálatokat, mely a „piacon" kerül fölállításra. A szoborbizottság összesen 27 ülése után 1902. szeptember 18-án a Wesselényi szobor leleplezésével egy és ugyanazon napon, a gesztenyefákkal beültetett, frissen parkosított téren, a Kraszna utcán volt elhelyezve, az akkori Törvényszéki palota, a börtön épülete és a Pálvár patak medre álltai közrezárt kis területen. Tuhutum emlékmű talapzata Az „oltárkő alján dárdákon nyugvó lókoponyák, a hadistennek hozott áldozat maradványai, ősi szokásként s a hála fokozásául megaranyozva. A homlokzat reliefje a magyar sereg megérkezését mutatja be azzal a jelenettel, midőn Tuhutum lováról leszólván, a honfoglalás jeléül lándzsáját a földbe leszúrja. A két oldal reliefjei a régi kor szobrászati Ízlésével a magyarokat mint harczosokat s nomád népet mutatják be míg a hátsó oldalon egyszerű magyar díszítés" írja Petri Mór. Ezt a leírást Lakóné Hegyi Éva, nyugdíjas muzeológus is megerősíti a személyes tapasztalatai alapján megírt cikkében, kiegészítvén az róvásírásos obeliszk méreteire vonatkozó adatokkal. E szerint egy 3,50 - 4 méter magas, háromlépcsőzetes obeliszk tetején volt elhelyezve a szobor. Egy személyes beszélgetésben közölte, hogy az obeliszk felső szélén végigfutó keskeny friz negyedik oldalán lévő magyaros motívumok gránátalma díszítésűek voltak s nem tulipánosak, ahogy ez Tolnai Miklós Fadrusz János alkotásai című cikkében említi. Eddig tartanak a biztos tények, de megmenekülvén az első Világháborútól, a Trianoni egyezmény következményét szenvedi-e el ő is? El volt e mozdítva a helyéről, mint a Wesselényi szoboregyüttes, s ha nem miért nem? S ha az 1935/1936. április 25-ét (a források és személyes beszélgetések nem adnak egyöntetű választ, írásos nyomra pedig nem találtam) sértetlenül a helyén átvészelte - míg a Wesselényi szoboregyüttesnek távozni kellett - hasonlóképpen az ötvenes évek deszkázásával kapcsolatban sincs értesülésünk a Turullal kacsolatban - mi volt az ami miatt a 1968-as évet, a megyealakulás évét, nem élhette túl? 1968 egyik nyári éjszakáján eltűnt. Azóta a kommunizmusbeli szóláskorlátozás megtette hatását s írásos nyomok nélkül homály és a tudatlanság szőtte mendemondák, találgatások szárnyalnak a szobor sorsát illetően. így vannak, akik úgy tartják az alapkő egy akkoriban épült ház talapzatába lett sülyesztve, van aki azt hiszi a szobor a Zilahi Megyei Múzeum pincéjében pihen, de sajnos ez utóbbi biztos tévedés. A szobor valószínűleg már nem létezik, hisz a rendszerváltást követő nyomozások sem vezettek eredményre. De mintha a történelem igazolni akarná önmagát, hogy semmi sem tüntethető el teljesen nyom nélkül, 2002 telén Ördögkút környékéről Zilahra került egy furcsa ismeretlen feliratú kődarab. A véletlen úgy hozta, hogy a rejtélyes szöveg megfejtése dr. Bajusz Istvánra hárult s a sem görög, sem latin összeragasztott jelek nem kis nehézség árán engedték megfejteni titkukat. Furcsa véletlen, hisz a rendszerváltás után a szobrot oly sokat kereső szemei előtt, a szóbeszéd szerint szekuritátés épület talapzatába öntött róvásírásos obeliszkdarabok egyike hagyta megfejteni titkát. A megfejtést nagyban nehezítette, hogy a rovásírásos felírat összetett jeleket, illetve rövidítéseket tartalmaz. Tar Mihály és fia István betűi nem egy szokványos rovásírásos ábécéből valók, nem sikerült találni egy olyan ábécét sem, mely egészében lefedte volna az írástöredék minden jelét. De végül összevetve a különböző típusú és eredetű jeleket, ezek mögött a Karacsai Kódex, tűzről szóló énekének néhány sortöredéke volt olvasható. (turulzilah.fw.hu - eredeti cikk, kép: Magyar Képzőművészeti Egyetem) Kapcsolódó cikkek:  Tuhutum rovás emlékmű I.

Vasúti feliratok - Felvidék

A felvidéki magyar feliratok kálváriája - az Európai Unióban. A vasúti törvény csak szlovák feliratot ismer. Emelni kell a tétjeinket: legyen rovás felirat is! (Rovás Infó cikk) Önrendelkezés = érdekérvényesítés Évtizedek óta zajlik az összmagyar önsajnálat, hogy miként bánnak velünk, mit engednek meg nekünk ezek-azok. Pedig a kérdés az, hogy mit harculunk ki magunknak és milyen érdekeinket érvényesítjük. Ezen törvényszerűségek ugyanúgy vonatkoznak az elcsatolt területeinkre, mint Magyarországra. Sőt, minden témára érvényesek a megállapítások, így nemzeti írásunk használatára is. Hiszen a Azcél-i kultúrpolitika ma is él, ahol a rovásműveltség a "Tiltott" és a "Tűrt" besorolás határán mozog - a "módszerváltás" után 23 évvel is. Mindez fokozottan érvényes az idegen hatalmak fennhatósága alá került területeken, mint a Felvidék. Ezért bátran és a hatalom gyenge pontjait kihasználva folyamatosan meg kell jeleníteni érdekeinket, a rovás esetében a mindennapi használat mintáit. Erre lehet példa a közúti jelzések és a vasúti feliratok rovásítása is. Ez a közeli jövő a Felvidéken - mindez csak rajtunk múlik A vasúti feliratok kétnyelvűsítését szorgalmazzák Levélben kért segítséget a vasúti feliratok kétnyelvűsítéséhez a vasútállomással rendelkező felvidéki magyar települések önkormányzataitól a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala - közölte Tokár Géza, a civil ernyőszervezet szóvivője csütörtökön az MTI pozsonyi irodájával. (MTI) - A civil szervezet a hét folyamán összesen 95 felvidéki magyar település önkormányzatát kérte meg arra, hogy ők is igényeljék a vasúti feliratok kétnyelvű megjelenítését a szlovák államvasutaktól (ZSR). Segítségül a levélhez mellékeltek egy szlovák és egy magyar nyelvű felkérést, valamint egy kérvényt, amelyet már csak az adott település adataival kell kiegészíteniük az önkormányzatoknak. "A kéréssel minden olyan települést megkerestünk, ahol vasútállomás is található, és a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot" - mondta Tokár Géza. A hatályos szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény elméletileg lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a kisebbség nyelvén is feltüntessék a vasútállomások nevét. A vasútról szóló törvény viszont nem engedi meg, hogy a vasútállomások nevét a szlovákon kívül más nyelven is feltüntessék. A törvényi háttér rendezése érdekében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala egy, a vasúti megállók kétnyelvű megjelölését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot is készített. Bár a cél elérésének érdekében A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi biztosa is segítséget ígért, a vasút vezetőivel nyáron történt találkozója óta nem született érdemi előrelépés. A vasúti kétnyelvűsítés ügyével - minden fél igényét kielégítő megoldást ígérve - a közlekedési tárca is foglalkozik, egyelőre érzékelhető eredmény nélkül. A vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében folyó kampány már több mint egy éve tart. Egy sor civil szervezet és néhány önkormányzat mellett a felvidéki magyarok politikai érdekképviselete is síkra szállt az ügy mellett. A szlovák államvasutakhoz eddig érkezett kéréseket a vasút rendszerint a törvényi feltételek hiányára hivatkozva utasította el. Hasonló indoklással távolították el a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom által nyáron felújított ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomásról az ott elhelyezett kétnyelvű táblát is.  (polusonline.com - eredeti cikk) Kapcsolódó cikkek: Nemzetegyesítés és rovástábla Két állam, egy rovástábla Felvidék is csatlakozott Vasúti feliratok - Felvidék

A nemzeti írás ünnepe

Évente nemzeti ünnepnap tiszteleg a saját nemzeti írás megalkotása és léte előtt. Persze nem Magyarországon ... Koreában. (Rovás Info cikk)

Ahol a kultúra valóban nemzeti erőforrás

Nemrég cikkben számoltunk be, hogy Lengyelország betűinek védelmére kelt, most pedig egy követendő távol-keleti példát mutatunk be.

Dél Korea ugyanis nem véletlenül vált a 80/90-es években, alig másfél évtized alatt egy katonai diktatúrából ázsiai kistigrissé, hiszen kiemelt állami stratégia az oktatás és kultúra megerősítése. Rájöttek, hogy a tudásipari társadalom nyersanyaga a műveltség.

A hangul (helyesen: hangül) írásrendszert IV., azaz Nagy Szedzsong király alatt vezették be, az 1446-ban publikált Hunmincsongum („A nép helyes kiejtésre tanítása") c. dokumentum szerint. Sokak szerint a hangul írásnak köszönhető, hogy máig fennmaradt az önazonossággal rendelkező koreai nép.

Korea sikeresen lobbizott, hogy a hangul 1997-ben bekerüjön az UNESCO A világ emlékezete programjába. Az írásjelek nemzetközi szabványosításában (Unicode és ISO) is átvitte akaratát, hogy a 24 írásjelből előállítíható összes elméleti (11.172 db) szótag kombinációt - melyek technikailag előállíthatók lennének az alapelemekből is - egyenként (!) kódoltatta. Mindezt úgy, hogy nagyon sok kombináció nem is létezik a koreai nyelvben.

Kivéve a gyevi bírót!

Az 566 éves koreai nemzeti írás nemzetközi megbecsülésével (megbecsültetésével) szemben, a székely-magyar rovás (nem is beszélve a Kárpát-medencei rovásról) a mindenkori magyar kultúrpolitika és kulturális közélet mostohagyereke. Még 24 évvel a "módszerváltás" után is a kommunista Aczél György-i besorolás szerinti "Tiltott" kategóriából éppen a "Tűrt" kategóriába van átkerülő félben.

2012-ben a rovásműveltség védelme nem, hogy az Alaptörvénybe nem kerül be, de nem nevesítették nemzeti írásunkat sem a NAT-ban, sem a Hungarikum törvényben. Így már nem is meglepő, hogy egyes közszereplők a rovás nyílt üldözésétől sem riadnak vissza Magyarországon.

Mindez, a világ más országaiban elképzelhetetlen, illetve előfordulása esetén az elkövető közszereplő bizonyára Btk. kategóriát kimerítve tűnne el a süllyessztőben. A hazai rovásellenes hozzáállás viszont egyediségét tekintve teljesen megérett arra, hogy az alacsony átlagéletkorhoz, vagy a magas öngyilkossági arányhoz hasonlóan magyar specialitásként, anti-hungarikumként kezeljük :(

Szűkített, hibás, idegen szabvány

A rovásműveltség magyarországi kálváriájának következményképpen - ellentétben a koreai írással - a székely-magyar rovás nemzetközi technikai szabványosítása magyar állami részvétel nélkül, anyagilag érdekelt külföldi szabványlobbisták, negyedosztályú politikai kalandorok, dilettáns, önjelölt "rovásguruk" ámokfutásának kitéve zajlik ... még mindig.

Királyi süveg rejti a koreai abc titkait (Index.hu)

Lázba hozta a koreai tudósokat az egykori koreai uralkodó, Szedzsong király fél évezred után előkerült süvege, amely a kutatók szerint útmutatással szolgál a koreai ábécé kialakulásáról. Az 1418 és 1450 között élt Szedzsong király nevéhez fűződik a koreai írásmód, a hangul megalkotása. Az uralkodó süvegét, amely egy szöuli tudós szerint fontos adalékokkal szolgál az írásmód megértéséhez, a japán hódítók vitték magukkal Koreából több mint 500 éve.

Amennyiben az Iksongvan elnevezésű süveg hitelesnek bizonyul, az mérföldkövet jelenthet a koreai történetkutatásban a Dzsoszon dinasztia (1392-1910) korai éveit illetőleg. Bár maga a süveg is roppant fontos tárgyi emlék, a szöuli kutató kiemelte, hogy néhány oldalnyi korabelinek vélt dokumentumot is rejt, amelyek a hangul írásmóddal kapcsolatos információkat tartalmaznak.

Li Szang-giu, a szöuli Kjungpuk Nemzeti Egyetem professzora a koreai írásbeliség legkorábbi dokumentumának megtalálását bejelentve szerdán elmondta, hogy a süveget, amelyet kívül négymancsú sárkány díszít, belül pedig finom, áttetsző piros anyag borít, tavaly vásárolta meg egy dél-koreai gyűjtő Japánban. A dokumentumokat a süveg bélése alatt lelték meg. A professzor megemlítette, hogy a meg nem nevezett gyűjtő az államnak akarja adományozni az értékes relikviát.

„Ez a süveg segít megérteni a hangul megalkotásának részleteit, és az ősi királyi öltözékekről is sokat elárul" – mondta a professzor. A tudós szerint az ősi dokumentumok két évvel korábban születtek, mint a koreai ábécé szabályaival kapcsolatban mindeddig legrégibbnek vélt leírások. A professzor és kutatócsoportja úgy véli, a dokumentumok egy nyomtatott könyv első lapjai, amely részletesen leírja, és példákon keresztül mutatja be a koreai ábécé betűit.

Szedzsong uralkodása mély nyomot hagyott Korea történetében a hangul írásmód megalkotásával és bevezetésével. Korábban kínai írásjeleket használtak az országban. A hangul írásmód elterjedése nyomán széles körben elterjedt az írásbeliség, ami addig csupán az ország tudósainak kiváltsága volt. Ez az írásmód Korea északi és déli részén is fennmaradt. A király emlékét országszerte szobrok őrzik, és az írásmód megszületésére évente nemzeti ünnepnappal emlékeznek.

(Index.hu - eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

• Lengyelország - betűk védelme
• Betűk és a CIA
• Wikipédia-modell: Kuba, É-Korea
• Rovás Koreában is ;)