Évente nemzeti ünnepnap tiszteleg a saját nemzeti írás megalkotása és léte előtt. Persze nem Magyarországon ... Koreában. (Rovás Info cikk)
Ahol a kultúra valóban nemzeti erőforrás
Nemrég cikkben számoltunk be, hogy Lengyelország betűinek védelmére kelt, most pedig egy követendő távol-keleti példát mutatunk be.
Dél Korea ugyanis nem véletlenül vált a
80/90-es években, alig másfél évtized alatt egy katonai diktatúrából
ázsiai kistigrissé, hiszen kiemelt állami stratégia az oktatás és
kultúra megerősítése. Rájöttek, hogy a tudásipari társadalom nyersanyaga
a műveltség.
A hangul (helyesen: hangül) írásrendszert IV., azaz Nagy Szedzsong király alatt vezették be, az 1446-ban publikált Hunmincsongum
(„A nép helyes kiejtésre tanítása") c. dokumentum szerint. Sokak
szerint a hangul írásnak köszönhető, hogy máig fennmaradt az
önazonossággal rendelkező koreai nép.
Korea sikeresen lobbizott, hogy a hangul 1997-ben bekerüjön az UNESCO A világ emlékezete programjába.
Az írásjelek nemzetközi szabványosításában (Unicode és ISO) is átvitte
akaratát, hogy a 24 írásjelből előállítíható összes elméleti (11.172 db)
szótag kombinációt - melyek technikailag előállíthatók lennének az
alapelemekből is - egyenként (!) kódoltatta. Mindezt úgy, hogy nagyon
sok kombináció nem is létezik a koreai nyelvben.
Kivéve a gyevi bírót!
Az 566 éves koreai nemzeti írás
nemzetközi megbecsülésével (megbecsültetésével) szemben, a
székely-magyar rovás (nem is beszélve a Kárpát-medencei rovásról) a
mindenkori magyar kultúrpolitika és kulturális közélet mostohagyereke.
Még 24 évvel a "módszerváltás" után is a kommunista Aczél György-i
besorolás szerinti "Tiltott" kategóriából éppen a "Tűrt" kategóriába van
átkerülő félben.
2012-ben a rovásműveltség védelme nem,
hogy az Alaptörvénybe nem kerül be, de nem nevesítették nemzeti
írásunkat sem a NAT-ban, sem a Hungarikum törvényben. Így már nem is
meglepő, hogy egyes közszereplők a rovás nyílt üldözésétől sem riadnak vissza Magyarországon.
Mindez, a világ más országaiban
elképzelhetetlen, illetve előfordulása esetén az elkövető közszereplő
bizonyára Btk. kategóriát kimerítve tűnne el a süllyessztőben. A hazai
rovásellenes hozzáállás viszont egyediségét tekintve teljesen megérett
arra, hogy az alacsony átlagéletkorhoz, vagy a magas öngyilkossági
arányhoz hasonlóan magyar specialitásként, anti-hungarikumként kezeljük
:(
Szűkített, hibás, idegen szabvány
A rovásműveltség magyarországi kálváriájának
következményképpen - ellentétben a koreai írással - a székely-magyar
rovás nemzetközi technikai szabványosítása magyar állami részvétel
nélkül, anyagilag érdekelt külföldi szabványlobbisták, negyedosztályú politikai kalandorok, dilettáns, önjelölt "rovásguruk" ámokfutásának kitéve zajlik ... még mindig.
Királyi süveg rejti a koreai abc titkait (Index.hu)
Lázba hozta a koreai tudósokat az
egykori koreai uralkodó, Szedzsong király fél évezred után előkerült
süvege, amely a kutatók szerint útmutatással szolgál a koreai ábécé
kialakulásáról. Az 1418 és 1450 között élt Szedzsong király nevéhez
fűződik a koreai írásmód, a hangul megalkotása. Az uralkodó süvegét,
amely egy szöuli tudós szerint fontos adalékokkal szolgál az írásmód
megértéséhez, a japán hódítók vitték magukkal Koreából több mint 500
éve.
Amennyiben az Iksongvan elnevezésű süveg
hitelesnek bizonyul, az mérföldkövet jelenthet a koreai
történetkutatásban a Dzsoszon dinasztia (1392-1910) korai éveit
illetőleg. Bár maga a süveg is roppant fontos tárgyi emlék, a szöuli
kutató kiemelte, hogy néhány oldalnyi korabelinek vélt dokumentumot is
rejt, amelyek a hangul írásmóddal kapcsolatos információkat
tartalmaznak.
Li Szang-giu, a szöuli Kjungpuk Nemzeti
Egyetem professzora a koreai írásbeliség legkorábbi dokumentumának
megtalálását bejelentve szerdán elmondta, hogy a süveget, amelyet kívül
négymancsú sárkány díszít, belül pedig finom, áttetsző piros anyag
borít, tavaly vásárolta meg egy dél-koreai gyűjtő Japánban. A
dokumentumokat a süveg bélése alatt lelték meg. A professzor
megemlítette, hogy a meg nem nevezett gyűjtő az államnak akarja
adományozni az értékes relikviát.
„Ez a süveg segít megérteni a hangul
megalkotásának részleteit, és az ősi királyi öltözékekről is sokat
elárul" – mondta a professzor. A tudós szerint az ősi dokumentumok két
évvel korábban születtek, mint a koreai ábécé szabályaival kapcsolatban
mindeddig legrégibbnek vélt leírások. A professzor és kutatócsoportja
úgy véli, a dokumentumok egy nyomtatott könyv első lapjai, amely
részletesen leírja, és példákon keresztül mutatja be a koreai ábécé
betűit.
Szedzsong uralkodása mély nyomot hagyott
Korea történetében a hangul írásmód megalkotásával és bevezetésével.
Korábban kínai írásjeleket használtak az országban. A hangul írásmód
elterjedése nyomán széles körben elterjedt az írásbeliség, ami addig
csupán az ország tudósainak kiváltsága volt. Ez az írásmód Korea északi
és déli részén is fennmaradt. A király emlékét országszerte szobrok
őrzik, és az írásmód megszületésére évente nemzeti ünnepnappal
emlékeznek.
(Index.hu - eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése